Miklós előadásának elsődleges témája a Frugalware Linux. Röviden ismerteti, hogy honnan bukkant elő ez a disztribúció, és miért jó nekünk, hogy van - függetlenül attól, hogy használjuk-e vagy sem. Néhány - talán kevésbé ismert - sztori a kezdetekről, valamint azokról a pillanatokról, amiért érdemes a fejlesztőknek egy effajta projektre a drága szabaidejükből áldozni. Gondolatok: 1) Kovetkezetesseg. (Debian) A Frugalware fejlesztese soran fontosnak tartjuk azt, hogyha donteseket hozunk, ahhoz utana kovetkezetesen igazodjunk. Egy pelda a csomag-elnevezesek kerdeskorebol. 23:51 < paolo> Tv: I cannot find the package that includes Net::SMTP::SSL. 23:52 < Tv> paolo: either libnet-smtp-server-perl or libcrypt-ssleay-perl or nothing Ezt a Frugalware-es konvenciok szerint mi perl-net-smtp-ssl-nek nevezzuk el. Melyik a szimpatikusabb? (Igen, az tok jo, hogy nagyon odafigyelnek a license-ekre, es igy naluk meg lehet nezni, hogy nagyjabol objektive mi a tenyallas, de ehhez nem kell hasznalni is ezt a rendszert.) 2) Nyiltsag. (openSuSE) A Frugalware-ben - az infrastruktura biztonsagos uzemeltetesehez szukseges jelszavak elrejteset leszamitva - igyekszunk tenyleg mindent nyiltta tenni. Ennek nagyon onzo oka van: ha nem irjuk le a dolgokat, akkor azt elobb-utobb elfelejtjuk es mikor szukseg van ra akkor ujabb egy nap megy el mire kitalaljuk hogy hogyan is kellett megoldani egy problemat. Masreszt azzal hogy valamit nyiltta teszunk a vilag szamos pontjara tukrozhetove tesszuk, tehat eleg kicsi az eselye, hogy elveszik. Szamunkra kisse erthetetlen, hogy egy openSuSE-nak - aki nyiltnak nevezi magat - miert kell a buildscriptjeinek SVN repo-jat (vagy amit hasznalnak) elrejtenie a nyilvanossag elol. 3) Barmilyen kozhelyesen hangzik, mi jot szeretnenk a felhasznaloinknak. (Fedora) Ertem ez alatt azt, hogy a Frugalware nem egy olyan disztribucio, amit - a Fedorahoz hasonloan - alapvetoen azzal a cellal adnak oda a felhasznaloknak, hogy majd ok - a ceg helyett - kiteszteljek a hibakat. A stabil kiadasokat legjobb tudasunk szerint igyekszunk elkesziteni, es ha arrol kell donteni, hogy stabilitas, vagy tobb funkcio, akkor bizony ez elobbit valasztjuk. Jo pelda erre az Xorg 7.3as kiadasa, amit meglepo modon sokan (pl openSuSE, Fedora) elfogadtak stabil kiadasnak, pedig rengeteg problema van vele. Pedig ez nem csak a mi aggalyoskodasunk, mikor korbeneztunk, hogy csak nekunk van-e problemank ezzel a kiadassal akkor kiderult, hogy se a Gentoo se a Sun nem tervezi ezt a kiadast a felhasznaloinak szallitani. (Mindket rendszerre igaz, hogy sok olyan fejlesztot alkalmaz akinek a kodjai vegulis hozzank is eljutnak, tehat szinten el kell ismerni, hogy jo, hogy ok vannak - de megint ott tartunk, hogy emellett nyilvanvalo hatranyai vannak a rendszer hasznalatanak.) 4) Realitas. (Gentoo) A Gentoo fejlesztoi nagyon sok olyan hibat kepesek megtalalni amit senki mas - egyszeruen azert mert ok megprobalnak mindenfele teljesen extrem konfiguraciot is tamogatni. Ez nagyon szep es jo dolog, de az altaluk megtalalt hibajavitasok termeszetesen a tobbi disztribucioba is bekerulnek. Masreszt viszont a rendszer hasznalata a lassu csomagtelepites miatt igencsak kenyelmetlen lehet. Egyszeru peldakent csak azt tudom felhozni, hogy bizony a Frugalware -current aganak a hasznalata sem teljesen problemamentes. Nyilvan enis a sajat notebookomon azt futtatom, de pl a munkahelyemen mar nem tennem, mert nincs idom arra, hogy magaval a rendszerrel vacakoljak, mikor ennel magasabbszintu problemak megoldasaert fizetnek. Tehat - figyelembe veve, hogy rendszeres frissites eseten azert altalaban havonta elfordul valami problema a -current verzio hasznalata eseten - en sajat magam is szivasnak tartom, egynal tobb gepen -currentet hasznalni. Pedig ez egy binaris disztro, a napi -current frissites is lefut par perc alatt - a csomagok forrasbol valo forgatasanak idejenek toredeke alatt. Tokjo, hogy van egy ilyen alternativa, ki lehet probalni, sokat lehet vele tanulni (ilyen szempontbol talan az LFS meg jobb pelda), de ezt hasznalni napi szinten szerintem szivas. 5) Slackware Itt nem hasznalok kulon elvet, hogy miben terunk el nagyon, mert nem sokban. Azthiszem az alapveto kulonbseg az, hogy a Slackware egy ceg, aki profitot akar csinalni, es emellett a disztronak van 1db karbantartoja. A ceg sok-sok eves security supportot ad minden egyes kiadasra. Ezt a ket tenyt figyelembe veve termeszetes, hogy a disztro csomagjait igencsak limitalni kell, olyan alapveto desktop programokat se talalunk meg benne mint az OpenOffice.org. A maga kategoriajaban egy gyonyoru mu, csak eppen a nemhivatalos csomagokkal valo folyamatos szivas megint nehezkesse teszi mindennapi hasznalatra. 6) Arch "If someone can't speak English, it's either time to learn or go with another distro." Nah, eleg a tobbi disztro szidasabol. Remelem ennyibol tiszta a kep mostmar mindenkinek: egyreszt a Frugalware fejleszteset az motivalja, hogy akik fejlesztik azok egy kenyelmes rendszert kapnak, masreszt az, hogy latjuk, hogy ez masoknak (olyan felhasznalok akik nem fejlesztenek) is jo. Tehat nem celunk meggyozni masokat, hogy nekik ezt _kell_ hasznalni - itt johet poen MSDrol - , nekunk nem erdekunk, csak magunkban megjegyezzuk, hogy az o baja, hogy nem hasznal. Ezen kivul lathato, hogy onmagaban a Frugalware fejlesztese soran felfedezett hibak miatt olyan embereknek is hasznos a Frugalware letezese akik nem hasznaljak, valamint nyilvanvaloan szamunkra is hasznos a tobbi disztro letezese, tehat ennek ertelmeben kicsit meg varunk a world domination projectunkkel :) sztorik: 1) lilo-freenode 2) x86_64 server donation 3) unideb 4) clevo 5) i18n domainek, 3rd-party repok 6) csomaglista novekedes vs belyegek vs fejboltudni mindegyiket 7) team work - 1het offline, de a szekeret toljak masok huh, ki is futottunk mar az idobol.